loader image

#JIRASTORIES – I. stáció – Az elköteleződés

#JIRASTORIES – I. stáció – Az elköteleződés

jiira_mm2020

#jira #jirastories #teammodernity

 

A kezdetek:
Lassan öt éve vezetem a Modernityt, aminek a fejlődése tipikus esettanulmány lehetne az „Alkalmazottból vállalkozó” című könyvben. Az egyszemélyes hadseregem erejét az adta, hogy kiválóan be tudom osztani az időmet, jól priorizálok, soha nem kések a határidőkkel. Ebben az időben mindent Excelben és a saját tervezésű üzleti planneremben vezettem. Ez mindaddig volt működőképes, ameddig csak +1 fővel nem bővült a hadseregem.

Bence a webfejlesztőm érkezésével minden rendszerem felborult. Bence velem teljes ellentétben szabadúszóként napi átlag 6 órában dolgozott. Ebben az időszakban még alkalmazott voltam, ezért két idősávban tudtam a vállalkozásom dolgaival foglalkozni: 05:00-08:45-ig és 18:30-22:30-ig. Mondanom sem kell, hogy mennyire összeegyeztethetetlen volt az egész a szabadúszó léttel… Dropbox-al és egymásnak szabott előzetes határidőkkel oldottuk meg a működésünket. Ő mondta, hogy mikor tud az adott feladattal foglalkozni, én pedig az előre megbeszélt határidőre mindent előkészítettem neki. Ez szép és jó volt egész sokáig, már 4-en voltunk a cégben és jól elvoltunk a Dropbox adta lehetőségekkel… Azonban itt jön az a bizonyos „de”…

De… ezen a ponton mondtam fel és léptem a vállalkozók ösvényre és azt vettem észre a mindennapos „cégvezetésben”, hogy mindenki jól elvan ezzel a módszerrel, de nekem nem elég. Home officeból dolgoztunk ebben az időben és részben emiatt, részben pedig projektvezetési okokbók kifolyólag sok igényemnek nem volt megfelelő a Dropbox. Azt éreztem, hogy hátráltat a saját munkámban:

– Nagyon sok időm ment el azzal, hogy naponta körbetelefonálok/chatelek az alvállalkozókra, hogy hogyan állnak a feladatukkal… holott ezt az időt üzletszerzésre/brandépítésre is fordíthattam volna. Zavart, hogy ha reggel leülök nincsen egy egységes felület, amin látom, hogy ki mit és mikor csinál, hol tart az adott projekttel.

– Értelemszerűen ebben az időszakban már sokkal több munkát vállaltunk, mint amikor még ketten voltunk és a fenti okok miatt a szerződések, időbeosztások is átalakultak. Én osztottam be a projekteket és szerződtem nagyjából 6 hónapra előre.

– Lassan de biztosan megjelentek a projekt összecsúszások, ami az első pár hónapban azért nem volt probléma, mert minden projektre arányosítva annak nagyságától -30% -al előbbi határidőt szabtam az alvállalkozóknak, mint amiben az ügyfelekkel megállapodtunk. Ezért ha késtek is volna, akkor is bőven belefértünk a határidőbe, sőt még előbb is teljesítettünk.
Azonban, ahogy bonyolódtak a projektjeink és jobban össze kellett dolgoznunk, egyre jobban csökkent a számomra biztonságot jelentő határidőbeli -30%.

– Ez az időszak azzal járt, hogy inkább kevesebb munkát vállaltam, mint amennyit lehetett volna. Ez nagyon zavart ugyanis a cash flowban több, mint nettó 1 000 000 Ft-os kiesést okozott havonta. Ez akkor egy 4 fős kis cég életében jelentős kiesésnek számított.

Teljes káosznak éltem meg ezt az időszakot, nem tudtam a számomra elegendő mértékben irányítani a projektek lefolyását, a cég előremenetelét úgy éreztem, hogy minden kezelhetetlen, ezért eldöntöttem változtatunk.

Elkezdődött az útkeresés:
Nagyon sok projektmenedzsment platformra beregisztráltam, átnéztem, tanulmányoztam, teszteltem egyedül, de egyik sem tetszett igazán.
A legtöbbnél az volt a problémám, hogy van egy saját metodikám, amit már a többiek is meg szoktak és ezt a gondolatmenetet nem lehetett teljeskörűen alkalmazni bennük.

Kétségek megjelenése:
Belső frusztrációt éreztem, hiszen amikor megnézed a piacvezető projektmenedzsment szoftvereket és egyik sem tetszik, akkor kicsit elszégyenletem magamat. Elgondolkoztam, hogy ezeket milliók használják és szeretik, de nekem nem tetszik, mert nem illeszkedik a gondolatmenetemben. Így vagy én gondolom/csinálom nagyon rosszul ezt a „cégvezetősdit” vagy amiket megnéztem szoftverek általános felépítésűek, mi pedig jelenleg talán túl specifikusan működünk és ebből nem akarunk ebből leadni.

Ekkor próbáltam átdolgozni az egyes workflow-kat és nagyképűségből, de szerintem 90%-ban tökéletesek voltak. Azt éreztem, hogy nem akarok változtatni rajtuk, de a Dropboxot sem akarom tovább használni, akkor mit csináljunk? Mindenképpen felhőbe szerettünk volna dolgozni, ezért a OneDrive mellett döntöttünk. Elkezdtük használni, nagyjából 2 hónapja egész jól mentünk vele, és már 6-an voltunk a cégben, amikor szembe jött egy Youtube reklám a Monday.com –ról… és itt borult minden.

Szerelem első látásra:
Már a reklám nagyon tetszett (ami nálam elég ritka számba megy), azonnal beregisztráltam és életemben először éreztem szerelmet első látásra. Nagyon belelkesültem, egy platform, ami jól néz ki, felhasználóbarát, minden külön projektünkre a mi metodikánkba beilleszthető sablonok voltak. Ügyfél oldalról is működőképes volt és imádtam, hogy mindent látok, hogy ki, hol, mit csinál. Egyből elmondtam a csapatnak, hogy megvan A szoftverünk! Elkezdtük használni, azonban itt jött a fekete leves…

6 férfi kollégám van és rajtam kívül egy nővel dolgozunk együtt. (Itt szeretném elmondani, hogy én nem hiszek abban, hogy %-os alapon kellene egy munkahelyen meghatározni a nemek arányát, nem ettől lesznek a nők „egyenlőbbek”, hogy csupán a statisztika javítása miatt felveszik őket egy-egy munkára, kevesebb fizetésért, mint a férfi kollégáit…) Én azzal dolgozok együtt, akit a legjobbnak tartok arra a projektre.

Utólag már azt mondom, hogy tudathattam volna előre, hogy a férfi munkatársaim számára pont az lesz a legrosszabb dolog kedvenc platformomban, ami számomra a legjobb: a státuszolások és a színezgetések.

Aki ismeri ezt a platformot tudja, hogy mindent is be lehet rajta állítani és az elvégzett részfeladatok felvitelével, és azok pipálgatásával a platform jelzi egy csúszkán, hogy jelenleg hány %-on áll a projekt, jelenleg ki és mit dolgozik rajta, sőt az elvégzett projektrészt fel lehet tölteni véleményezésre is.
Elkezdtük használni az egyik hétfőn, majd a péntek délelőttöm azzal telt, hogy megint körbetelefonálok, hogy ez meg az a feladat miért nincs kész, kell-e segítség? Mire a válasz meglepő volt, minden készen volt, csak a srácok nem állítgatták át a kis színes füleket így én nem láttam, hogy mivel hogyan állunk…
Megértették, hogy számomra ez miért fontos, próbáltunk együtt dolgozni benne, azonban az első ingyenes hónap után úgy döntöttünk, hogy nem használjuk, mert csak nagyjából 70%-ban állítgattuk a státuszokat és összességében romlott a csapat összhangja és munkavégzése is.

Így folytattuk az útkeresést, ami egészen a Jira, Confluence Cloudig vezetett…

És arról, hogy miért az Atlassian és miért a META-INF a következő heti blogban mesélünk! 😉

Ha a partner oldal véleményére is kíváncsiak vagytok, akkor itt olvashattok tovább:
https://www.meta-inf.hu/hu/blog/modernity-jira-stories